Üdvözöljük a Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat weboldalán

2017. június 24. szombat
Iván
*** Magyarország és az Európai Unió a cigányokkal együtt egységes, értékes egész! *** O Ungriko Them thaj e Evroputni Unia e rromença kethane si ando jekhipo, thaj e rromença si barvali thaj intrego! *** A szólásszabadság és a véleménynyilvánítás alkotmányos jog! *** A magyarországi cigányoknak is! *** Le manusa slobodes te den duma thaj slobodes te phenen so gindinen konstituto hakaj phenel avri! *** Vi le Rromenqe ando Ungriko Them! ***

Módszertani váltással egy csapásra kétmillió létminimum alatt élő embert tüntethet el a KSH. A hivatal olyan új szegénységi mu­tató bevezetésével is kacérkodik, amely irreális napi kalóriabevitellel számol.

 

Új módszertana szerint a KSH azt hívná szegénynek, aki valójában már nyomorog. A létminimum fogalma a háztartásoknak azt a minimum-jövedelemszükségletét mutatja meg, amely mellett egy ember szerény körülmények között még biztosítani tudja a folyamatos életvitelt. Becslések szerint a létminimum alatt élők száma Magyarországon elérheti a négymilliót, ez azonban drasztikusan – akár kétmillióval is – csökkenhet 2016-ban. Csakhogy korántsem az életszínvonal növekedésének köszönhetően, hanem mert – mint arra a Világgazdaság felhívta a figyelmet – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) új számítási modellre állna át. 

 Az idén nyáron ­módszertani problémákra hivatkozva leállított létmininum-számítás az élelmiszer-fogyasztásra épült. A KSH az Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) által összeállított élelmiszerkosarat vette alapul, amelynek tartalma olyan szintű szükséglet kielégítését jelenti, ami társadalmilag még elfogadható. Tehát ez alatt van a mély szegénység, az alultápláltság szintje.   

Minél alacsonyabb a jövedelem szintje egy háztartásban, a kiadások között annál nagyobb arányt képviselnek a létfenntartáshoz szükséges alapvető élelmiszerek, ezért került ez a mutató a középpontba a számítás során. Egyelőre nem dőlt el, hogy egy amerikai módszert vesznek-e majd át a statisztikusok, vagy a jelenleg használtat módosítják úgy, hogy csökkentik a minimálisan szükséges ­napi kalóriabevitelt 1800 kcal-ra (kilokalória) egységesen. – Ez felnőttek esetében nem reális. A táplálkozástudományi ajánlások a napi átlagos energiaszükségletet 2000 kilokalóriában határozzák meg – mondta lapunknak Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) elnöke. Ez a szám természetesen változik a munkavégzés típusától, az egészségi állapottól és a fizikai aktivitás mértékétől függően is. Egy 80 kilós felnőtt férfi energiaigénye naponta 2500 kcal, ha könnyű fizikai munkát végez. Vagyis ha a KSH szerint a létminimum szintje 1800 kcal, akkor Magyarországon az lesz szegény, aki már éhezik. 

A statisztikai hivatal terveivel nem ez az egyetlen probléma. – Az Eurostat statisztikái arról tanúskodnak, hogy ötéves távlatban Magyarországon csaknem minden szegénységi és egyenlőtlenségi mutató romlik, ezért van okunk azt gondolni, hogy a KSH szokatlan lépése ezek leplezését szolgálja – mondta lapunknak Krémer ­Balázs szocio­lógus, a Debreceni Egyetem docense.

Egy statisztikai adat persze számítási módjától függetlenül kevés ahhoz, hogy segítsen eligazodni a társadalmi folyamatok között. Ez a létminimumra is igaz. – ­Valóban voltak problémák a korábbi mutatóval, nem igazodott például kellőképpen egy átlagos magyar háztartás működéséhez, de hosszabb távon az adatok legalább a tendenciákat jól mutatták – tette hozzá a szociológus. Szerinte az igazi probléma az, hogy legalább öt évnek kell eltelnie ahhoz, hogy az új szegénységi mutató alakulásából érdemi következtetéseket lehessen levonni a társadalmi folyamatokkal kapcsolatban. Holott a szegénység kutatásának világszerte is kiemelt jelentősége van: idén például a közgazdasági Nobel-díjat egy skót közgazdász, Angus ­Deaton nyerte egy a globális szegénység felmérésére használt modell megalkotásáért.  

A bevett eljárás egyébként a kormányzati és nemzetközi adatközlési gyakorlatban is az, hogy néhány évig a régi és az új módszerrel is meghatározzák a számokat, az elavultnak ítélt verziót pedig csak ezt követően vezetik ki. Ehhez képest a KSH egy füst alatt vezette ki a létminimum számítását, és dobta be az újfajta módszertanról szóló ötletelést.

Létfontosságú különbség

A KSH adatai szerint a létminimum összege tavaly a felnőttek esetében fejenként 87 300 forint volt, egy kétgyermekes családnak pedig havi 253 ezer forint kellett, hogy az alapvető szükségleteket biztosítani tudja. Az amerikai modellel számolva egy személynek 76 ezer forintra, a kétgyermekeseknek pedig mindössze havi 160-180 ezer forintra volna szükségük, ami a Világgazdaságnak nyilatkozó Ferge Zsuzsa szociológus szerint kevés. Egy négytagú családnak ugyanis még szerény körülmények között sem elegendő 250-300 ezer forintnál kevesebb pénz.      

 

Szavazás

Önnek hogy tetszik az elkészült weboldal?

Partnereink

C-PRESS Hírügynökség

Üzleti Politechnikum

Gyermek étkeztetési alapítvány